Bár mindenki vágyik az ideális testsúlyra, annak megállapítása korántsem egyértelmű, hiszen az egészséges súly számtalan tényezőtől függ és a testarányok mást mutathatnak, mint a mérleg.
Milyen tényezők befolyásolják a testsúlyt?
Az egészséges testsúly számításánál figyelembe kell venni a kort, a nemet, a testtípust, a csontsűrűséget, az izom-zsír arányt, az általános egészségi állapotot és a magasságot.
A BMI (testtömeg-index) használata a legelterjedtebb, ám ez inkább alkalmas a populáció, mint az egyének mérésére. Hiszen akkor sem hasonlíthatjuk magunkat más emberekhez, ha ugyanazon neműek és magasságúak vagyunk. Ráadásul nemzetenként is különbözik az egészséges testsúly meghatározása, például Angliában és az USA-ban ez valamivel több, mint Belgiumban vagy Hollandiában.
A leggyakoribb mutatószámok
BMI
A testtömeg-indexet a személyek súlyából és magasságából számíthatjuk ki. A testsúlyt elosztjuk a méterben megadott magasság négyzetével, így jön ki az a mutatószám, amely elhelyezhető egy skálán.
– 18,5 alatt: alultápláltság,
– 18,5 és 24,99 közt: ideális testsúly,
– 25 és 29,99 közt: túlsúly,
– 30 fölött: elhízás,
– 40 fölött: extrém elhízás.
A BMI hátránya, hogy nem veszi figyelembe a testösszetételt. Egy ugyanolyan magasságú és súlyú profi sportolónak és egy sosem mozgó személynek lehet ugyanannyi a BMI-je, mégsem hasonlítható össze a testük zsír- és izomaránya. Vagy például egy csontritkulásban szenvedő személynek alacsonyabb lesz a BMI-je, mint egy hasonló súlyú és magasságú egészséges embernek, mégsem mondható fittebbnek.
Derék-csípő arány
Ezt a mutatószámot úgy kapjuk meg, hogy a derék legkarcsúbb részénél mért centiket elosztjuk a csípő legszélesebb részénél mért értékkel. Az eredmény értékelése a szív- és érrendszeri betegségek rizikójára vonatkozik és különbözik nőknél és férfiaknál.
Nő
– 0,80 alatti arány: alacsony rizikó,
– 0,80 és 0.89 közti arány: közepes rizikó
– 0,90 feletti arány: magas rizikó.
Férfi
– 0,90 alatti arány: alacsony rizikó,
– 0,90 és 0,99 közti arány: közepes rizikó,
– 1 feletti arány: magas rizikó.
Ez azt is jelenti, hogy az alma típusú (hasi) elhízás nagyobb kockázati tényezőt jelent a betegségek, többek közt a szív- és érrendszeri problémák kialakulására, mint a körte alkat. A legtöbb ember a 0,7-0,8 közötti hányadossal rendelkező (“homokóra” formájú) hölgyeket vonzóbbnak tartja, mint az ettől eltérőeket. Ugyanakkor a derék-csípő arány nem veszi tekintetbe a személyek teljes testzsír-százalékát és a zsír-izom arányt.
Testzsír-százalék
Ha egy személy teljes zsírmennyiségét elosztjuk a magasságával, megkapjuk a testzsír százalékot. (A zsírmennyiség mérése csakis professzionális eszközökkel lehetséges.) A zsírok tartalmaznak esszenciális és tárolt zsírokat is. Előbbiek a túléléshez szükségesek, és a nőkben nagyobb arányban vannak jelen (10-13%), mint a férfiakban (2-5%). A tárolt zsírok maguk a zsírraktárak, amelyek nem csupán felesleget jelentenek, de védik a belső szerveket is.
A testzsír-százalék alakulása szintén jelzi az ideális testsúlyhoz való viszonyt.
Nő
– 21-24 % zsír: egészséges,
– 25-31 % zsír: elfogadható,
– 32-41 % zsír: túlsúly,
– több, mint 42 % zsír: elhízás.
Férfi
– 14-17 % zsír: egészséges,
– 18-25% zsír: elfogadható,
– 26-37% zsír: túlsúly,
– több, mint 38 % zsír: elhízás.
A BMI-től eltérően a testzsír-százalék figyelembe veszi a test összetételét, tehát nem lehet ugyanolyan két hasonló súlyú és magasságú, de eltérő edzettségű embernél.
